Egy fiatal, tetovált betörő, aki hajlamos a vesztegetésre, betör egy munkahelyre, szemei az irodai íróasztalra szegeződnek. Nem a papírmunkára vár, hanem inkább egy kiadós kurvakodásra vágyik a karcsú felületen. Ahogy vetkőzni kezd, egy rejtett kamera rögzíti minden mozdulatát. A várakozás felgyülemlik, ahogy buzgón felszereli az íróasztalt, feszes teste remeg a várakozásban. Egy rejtett szemlélő ámulva figyeli, ahogy kíméletlenül fúródik az íróasztalra, örömnyögései visszhangzanak az üres irodában. A betörőt hamarosan egy mély, lucskos szopással kezelik, fokozva a találkozás intenzitását. Az íróasztal egy fergeteges fasz színpadává válik, gyökértelenül latin puncival. A festőfényes jelenet a gyökérben végződik, a buzmolyán távozik a buzgó fesztiválról, a bimbó irodában, de a binderben eltölt események vad és elégedett emlékek. A bennfenyő megemlékezik, de az irodai irodában eltölt.